Hírek

Portugália-Magyarország 23-7

Az első magyar-portugál összecsapás egy barátságos mérkőzés volt Portóban 1926. december 26-án. Valójában a magyarok nem is a “hivatalos” válogatottal álltak ki. Itthon zajlott a Téli Kupa, így a klubok nem szívesen engedték játékosaikat, ezért az éppen arrafelé túrázó Hungária és Sabaria játékosaiból állítottak ki egy csapatot a portugálok ellen. Nem is csoda, hogy az MLSZ csak 2000-ben nyilvánította hivatalossá a mérkőzést.

A meccs egyébként jól indult, a 9. percben Holzbauer József szerzett vezetést, a 22. percben pedig Braun József növelte az előnyt. A 40. percben viszont a portugálok megszerezték első góljukat egy 11-esből, majd rúgtak még kettőt, és csak Hozbauer 74. percben lőtt góljával hoztuk ki a döntetlent.

A mai napig a két ország válogatottja összesen tíz alkalommal találkozott, a mérleg pedig igen lesújtó ránk nézve: hét portugál győzelem és három döntetlen. A gólmérleg sem szebb: 23:7.

32-6-ból csak az 1-0 lett hivatalos

A ’26-os döntetlen után kétszer kaptunk ki Lisszabonban, először 1933-ban 1-0, 1938-ban pedig 4-0-ra. A ’33-as vereség felesleges pofon volt, és a statisztika is szerencsétlenül jött ki. A magyar válogatott téli túrára indult, január végétől február elejéig hat mérkőzést kötött le az MLSZ, a portugálokkal találkoztak negyedikként. A túra végeredménye öt győzelem és egy vereség volt 32-6-os gólkülönbséggel, amiből utólag ezt az egy vereséggel végződő meccset nyilvánították hivatalossá.

A csapat fáradtan, meggyötörve érkezett Lisszabonba – olvasható a Magyar Labdarúgó Archívumban. Az előző mérkőzések, az influenza, a hideg és a nehéz pályák, valamint a rengeteg utazás alaposan kikészítette a magyar focistákat.

Nem a jobbik győzött

A második, 2-2-es döntetlent 1956 nyarán játszottuk. Érdekesség, hogy hazautazás előtt a két csapat – gyakorlatilag ugyanazzal a felállással – játszott még egy meccset “nem hivatalosan”, Budapest-Liszabon néven, amit 3-0-ra megnyertünk. Ezt követően legközelebb 10 év múlva, 1966-ban játszottak portugál-magyart egy világbajnoki csoportmérkőzésen Manchesterben, amit 3-1-gyel vittek a portugálok.

Pedig jól játszottunk, később a szakemberek és a lapok véleménye is az volt, hogy “nem a jobbik győzött”: legalább 70 percig a magyaroknál volt a labda, de a góllövés valahogy nem ment, és a kapusunknak is nagyon rossz napja volt – részletes beszámolót a meccsről itt olvashat.

Legközelebb 1983-ban találkoztunk Coimbrában, a barátságos mérkőzés vége 0-0 lett. A folytatásra 15 évet kellett várni, de bár ne jött volna el az a szeptemberi nap 1998-ban. A portugál válogatott Európa-bajnoki selejtezőre érkezett Budapestre, és úgy tömte ki a magyar kaput három góllal, hogy közben csak egyet kapott.

A visszavágót Lisszabonban 3-0-ra nyerték a portugálok 1999-ben. A következő összecsapásra megint tíz évet kellett várni, 2009-ben a világbajnoki selejtezőn először Budapesten kaptunk ki 0-1-re, majd Lisszabonban 3-0-ra.

Portugália: igazi nagyhatalom – volt

A Római Birodalom hosszú harcok árán tudta csak legyőzni az Ibériai-félsziget nyugati részén élő kelta és luzitán törzseket, és szervezte meg nagyjából a mai Portugália területén Lusitania és Galaecia provinciát. A lakosság hamar romanizálódott, nyelvében is latinná vált, a III. században pedig meghódította a kereszténység.

Az ország mai neve is ezekre az időkre utal: Portus Cale, azaz Cale város kikötője.

Germán, majd arab hódítás következett, mígnem I. Alfonz király a XII. század közepén megalapította a Portugál Királyságot. A mai Portugália teljes területét csak száz évvel később sikerült visszafoglalni a móroktól, a fővárost 1254-ben helyezték át Lisszabonba.

A portugál uralkodók hamar felismerték a földrajzi felfedezésekben rejlő lehetőséget, modern flottájukkal hatalmas gyarmatbirodalmat építettek ki a XV-XVI. század folyamán.

Olyannyira nagyhatalom volt ekkor, hogy 1494-ben a nyugati hosszúság 48 fokánál a spanyolokkal felosztották maguk között a világot: ettől nyugatra spanyol, keletre portugál érdekszférára. Mindenki mást kizártak.

A királyságot 1910-ben polgári forradalom döntötte meg, majd 1926-tól csaknem fél évszázados diktatúra kezdődött António de Oliveira Salazar vezetésével. Az első világháborúban az ország az antant oldalán vett részt, de területén nem folytak harcok, a második világháborúból pedig teljes egészében kimaradt. Salazar halála után, 1974-ben alakult ki Portugáliában a mai demokratikus rendszer, az ország ekkor lemondott gyarmatairól is.

A mai Portugália területe és népessége is szinte pontosan megegyezik Magyarországéval: 92,4 négyzetkilométerét 10,47 milliónyian lakják. Az egy főre jutó nemzeti össztermék 2015-ben Portugáliában 16 600, míg Magyarországon 10 900 euró volt.

Olvasói sztorik