Az őszinte, nem csak szakmai, hanem magánéleti kérdéseket is érintő interjúban nem kerülgették a forró kását és az elnök elénk tárta, Egervári Sándor 2013. októberi lemondása után hogyan zajlott az az edzőkeringő, ahol két év alatt négy szövetségi kapitánya is volt a magyar válogatottnak. Végre kiderült, kinek a javaslatára lett Pintér Attila a kapitány, és miért kellett azonnal, az első tétmeccs után távoznia.
Csányi Sándor elmondta, a vb selejtezők után volt idejük, de miután három hónapig tárgyaltak az erdélyi Bölöni Lászlóval, akivel már úgy tűnt megegeznek, de végül egy olyan ok miatt mondta le a megbízást, amit már az első pillanatban is nyilvánvaló volt időzavarba került az MLSZ elnöksége.
Így az ő javaslatára választottak egy olyan szakembert, aki ismerte a közeget,a játékosokat. Így lett Pintér Attila a kapitány. Bő nyolc hónap jutott neki, mert ahogy az elnök fogalmazott:
Nem az északírek elleni vereség után döntöttem. Sokra becsülöm Pintér Attilát, rendes ember, rengeteget dolgozik, de már a barátságos meccseken is az volt az érzésem, hogy nincs tartása a csapatnak, félve léptünk pályára. Az északírek elleni meccs 20-30. percében eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, függetlenül az eredménytől. (akkor még 0-0 volt az állás – a szerk.) Szégyelltem, ahogy játszott a válogatott. Az volt a fejemben, hogy ha ezek ellen így játszunk, akkor mi lesz a nagyobb csapatokkal?
Ezután sem maradt sok idő, ezért esett arra a Dárdai Pálra a választás, aki korábbi beszélgetéseik alkalmával rendkívül egyenesen, világosan fogalmazta meg a magyar labdarúgás problémáit. Dárdai, aki a Hertha BSC utánpótlás vezetőjeként és az U15-ös csapat edzőjeként kezdte a válogatottnál, menet közben megkapta a Bundesligában bukdácsoló felnőtt gárdát is. Így a nemzeti tizenegynél hiába rendezte a sorokat, tette világossá mindenki számára mi az egyetlen út a sikerességhez, mégsem maradhatott.
Amikor megkötöttük a szerződést,nem gondoltunk arra, hogy Pali ilyen hamar Bundesliga-edző lesz. Volt joga visszahívni őt a Herthának. Számára is ez volt a jobb megoldás. egy Bundesligát vezető csapat edzőjének nincs elég energiája arra, hogy egy válogatottat is irányítson. Nem mellékesen a magyar labdarúgásnak is nagy előny az, ha van egy Bundesliga-edzőnk, szóval megköszöntük neki a segítséget
– emlékezett vissza Csányi elárulta, mivel korábban Dárdai ajánlotta sportigazgatónak Bernd Storckot, így a legjobb megoldás az volt, hogy a német szakember került a válogatott élére.
Az elnök úgy fogalmazott, az elmúlt öt évben rendkívül fontos volt a szervezet, az infrastruktúra rendbetétele, a sportágban lévő igazolt játékosok számának a növelése. De az ezeken a területeken elindított fejlesztések mellett első sorban a kirakatra, a válogatottra helyezte az elnökség a hangsúly hangsúlyt. Ahogy mondta:
A klubfutball is fontos, de jobban bíztam abban, hogy a válogatott ki tud jutni egy nagy világversenyre, mivel a külföldi és a magyar klubok között jóval nagyobb a különbség, mint a válogatottak között.
Az elnök nem tagadta, számos kritikát kapott a magyar szakemberektől, amikor, az MLSz jutalomrendszerével a fiatal magyar játékosok pályára lépését segítették elő.
Az MLSz öt éve bőkezűen finanszírozza az utánpótlásképzést, ennyi idő alatt ki kellett termelni annyi fiatalt, akik be tudnak épülni a felnőtt csapatokba. Tőlünk délre és nyugatra nem szokatlan, hogy 17-18 évesek szerepeljenek az első osztályban.Aki 18-19 évesen nem alkalmas arra, hogy az NB I-ben játsszon, abból nem lesz nemzetközi szintű focista,22-23 évesen már a válogatottnál kell kopogtatni, nem az NB I-ben. A szigorítások miatt fel voltak háborodva a csapatok, de nekünk menni kell tovább ezen az úton, mert csak ez vezet előre. A következő évtől még emelkedik a prémium, igaz, szigorúbbak is lesznek a követelmények
– mondta Csányi.
Csányi Sándor az Európa-bajnoksággal kapcsolatos elvárásait nem számszerűsítette.
Azt szeretném, hogy úgy játszunk, mint a norvégok ellen és a horvátok ellen a második félidőben, hogy ne okozzunk csalódást a szurkolóknak.