A pénteken elrajtoló franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán megvizsgáltunk három olyan válogatottat, amelynek a kijutása kisebbfajta szenzációt keltett. A választásunk Albánia, Wales és Izland nemzeti együttesére esett. A címben feltett kérdésre pedig mindenki választ kap a cikk végére. Talán mégsem akkora meglepetés, hogy ott vannak?
A selejtezősorozat előtt az említett válogatottak helyzete finoman szólva sem volt tökéletes. Persze ez a szituáció több gárdáról is elmondható, többek között a magyarról, az északírről és a szlovákról is. A mieink helyzetét mindenki kívülről fújja, a Kyle Lafferty vezette legénységet megismerhettük a kvalifikáció során, a szlovákok pedig egyszer már kijutottak egy vb-re, ráadásul a selejtezőben mindenki őket ajnározta a sorozatos győzelmek után.
Albánia
Ugorjunk vissza az időben két évet. 2014. június 4-én a Puskás Ferenc Stadionban csapott össze egymással Magyarország és Albánia. Sokaknak még mindig rémálmai vannak attól az összecsapástól. Na, nem is az eredmény miatt (Priskin büntetőjével ugyanis 1-0-ra nyertünk), hanem a két csapat mutatott játéka miatt.
Sajnos volt szerencsém a helyszínen megtekinteni a mérkőzést, életem legrosszabb válogatott meccse volt. Körülbelül 3000 néző lézengett a lelátón, kis túlzással bújócskázhattunk is volna a hatalmas arénában. Erre jött még rá a két együttes kritikán aluli játéka. Az albánok akkor gyakorlatilag a kapuig sem jutottak el, azon az estén meg nem mondtam volna, hogy 2016-ban ott lesznek az Eb-n (bevallom őszintén, ez a mieinkre is igaz).
Az albán siker fő letéteményese nem más, mint a szövetségi kapitány. Az olasz Giovanni De Biasi 2011 decemberében vette kezébe az irányítást, hosszú évek kemény munkája pedig meghozta a gyümölcsét (pár magyar klubcsapat is tanulhatna az albán szövetségtől, hogy egy-két rossz eredmény után nem kell rögtön kirúgni az edzőt).
Albánia rögtön egy hatalmas győzelemmel indította a selejtezőt, Bekim Balaj góljával ugyanis győzni tudtak Portugáliában. A három pont mellett Paulo Bentót is munkanélkülivé tették, mondjuk a vb-kudarc után neki már amúgy is nagyon rezgett a léc. A siker lendületet és hitet adott a gárdának, amely kitartott egészen 2015 októberéig.
Hogy miért nem lehet őket egy kézlegyintéssel elintézni? A selejtezők során idegenben egyetlen gólt sem kaptak, a rendező franciákat otthon megverték, idegenben pedig 1-1-et játszottak a jóval magasabban jegyzett gallokkal. Nem mellesleg egy erős tizenegyet simán ki tudnak állítani a topligákban játszó futballistáikból.
Számukra már a szombati Svájc elleni mérkőzés nagyon különleges. A két nemzeti együttesben ugyanis csaknem 20 olyan labdarúgó van, akik mindkét válogatottat erősíthetnék származásuk, második állampolgárságuk okán.
A Lens városában egy testvérpárharcra is sor kerül minden bizonnyal. Taulant Xhaka az albán, Granit Xhaka pedig svájci nemzeti mezt húzza majd magára. A két testvér a svájci Bázelben született, Taulant ma is a város legjobb csapatát erősíti. Öccse a nagyobb név, Granit a Borussia Mönchengladbachtól szerződött május végén az Arsenalhoz, aprópénznek egyáltalán nem nevezhető 35 millió fontért.
Lorik Cana, Etrit Berisha, Elseid Hysaj és Shkëlzen Gashi. Cana a válogatott vezére, a Nantes védője korábban megfordult a Paris Saint-Germain, az Olympique Marseille, a Lazio és a Galatasaray együttesében is. Óriási rutinnal rendelkezik, amelyet már nem védekező középpályásként, hanem egy sorral hátrébb, a védelem tengelyében kamatoztat.
Berisha nem a svájci vonalat képviseli, a hálóőr Svédországban nőtt fel. A Kalmar gárdájánál tanulta meg a szakma csínját-bínját, majd 2013-ban a Lazióhoz szerződött. A Serie A idei szezonjában 13 mérkőzésen jutott szóhoz, igaz sérülések is hátráltatták.
Hysaj talán a legtehetségesebb albán focista. 22 éves kora ellenére kirobbanthatatlan a Napoli kezdőcsapatából. Fiatalon került Olaszországba az Empolihoz, tavaly nyáron pedig Maurizio Sarri vitte magával a patinás klubhoz. A Serie A-ban egyetlen meccset hagyott ki a 38-ból, jó játéka is kellett ahhoz, hogy a Napoli sokáig harcban volt a bajnoki címért.
Gashi nevét talán kevesen ismerik, pedig egy nagyon jó csatárról van szó. A Svájcban nevelkedő csatár februárban szerződött az MLS-be a Colorado Rapids csapatához. Képességeiről sokat elárul, hogy kétszer volt a svájci bajnokság gólkirálya mielőtt az Egyesült Államokba igazolt.
Összességében elmondható az albán válogatottról, hogy a masszív védekezésre épít, góljai nagy rézét szabad- és szögletrúgások után szerzi. A gólszerzéssel azért hadilábon állnak, és a nagy tornákon elengedhetetlen rutin hiánya sem kedvez nekik.
Wales
Ha megkérdeznénk tíz embert, hogy mondjon egy walesi labdarúgót, minden bizonnyal mind a tíz Gareth Bale nevét említené. Jó, talán még Aaron Ramsey neve is előkerülne egyszer-egyszer. Anglia árnyékában sosem volt könnyű dolga Walesnek, most azonban két kiváló futballista és egy jó szövetségi kapitány, nevezetesen Chris Coleman megvalósította az ország lakosainak egyik legnagyobb álmát.
Nem túlzás kijelenteni, hogy bravúrt hajtottak végre a selejtezőben. A sorsolás után Belgium és Bosznia-Hercegovina is előttük állt a sorban, de sok pénzt arra sem tettünk volna, hogy erősebbek, mint Izrael vagy éppen Ciprus.
A kvalifikációt pedig sikerrel teljesítették, méghozzá úgy, hogy tíz meccsen rúgtak tizenegy gólt. Ebből ráadásul négyet a hullagyenge Andorrának, valami csoda folytán pedig egy meccsen hármat Izraelnek. Érdekesség, hogy ennél a tizenegy gólnál hét olyan válogatott (holland, bosnyák, izraeli, ciprusi, skót, szlovén, norvég) is többet szerzett, amelyik ki sem jutott a tornára.
Chris Coleman szövetségi kapitány 2012 elején állt munkába. Helyzetét nehezítette, hogy Gary Speed tragikus halála után egy lelkileg összezuhant csapatot kellett átvennie. A 45 éves szakember edzői pályafutása alatt dolgozott a Fulham, a Coventry City, a Real Sociedad és a Larissza trénereként is, kisebb-nagyobb sikerekkel. Kis túlzással a legnagyobb hír az volt vele kapcsolatban, hogy feleségül vette a csinos riportert, Charlotte Jacksont.
Coleman tisztában volt vele, hogy a siker kulcsa a jó védekezés lehet. Ezt sikerült is megszerveznie, 10 meccsen csak négy gólt kaptak, hétszer pedig nullára hozták le a meccset. Támadásban pedig a Bale, Ramsey duó szállította a gólokat. Ketten összesen kilencet vállattak a tizenegyből, mondanunk sem kell, nélkülük mit sem ért volna a kiváló védekezés.
Viszont a torna előtt intő jel lehet, hogy azzal a híres védekezéssel valami nem stimmel. A kijutás után lejátszott négy előkészületi meccsen nyolc gólt kaptak. Az sem menti fel őket, hogy hatot Hollandia és Svédország rámolt be nekik. Az Eb-n sem lesz könnyű dolguk, az angolok, az oroszok és a szlovákok is gyakran szereznek gólt.
Ashley Willams, Joe Allen és Andy King. Nem meglepő módon mindhárman a Premier League-ben szerepelnek. Williams amellett, hogy a válogatott csapatkapitánya, a Swansea City védelmének stabil pontja. Korábban felmerült, hogy az Arsenalhoz is kerülhet, de abból a transzferből végül nem lett semmi.
Joe Allen a Liverpool középpályása, Jürgen Klopp érkezésével egyre több lehetőséget kapott a csapatban. A nagy munkabírású futballista is sokat volt sérült, de a szezon végére ismert formába lendült. A középpályán mutatott jó játéka elengedhetetlen lesz a sikerhez.
Andy King nem a legnagyobb spíler az együttesben, de hogy Gareth Bale-hez hasonlóan az ő önbizalma is az egekben van, az biztos. Az eredeti posztját tekintve irányító King is részese volt a Leicester City történelmi bajnoki címének. 25 meccset kapott a PL-ben, két góllal és két gólpasszal hálálta meg a bizalmat.
A walesi nemzeti együttesről is ugyanazon mondható el, mint az albánról vagy éppen a mieinkről. A nagyon masszív védekezés az alap, abból próbálnak meg támadást vezetni. Klasszikus csatáraik vannak, de eredménytelenek. Ha Bale rossz napot fog ki, az magával ránthatja az egész gárdát. Nagy tornákon szerzett rutinról az ő esetükben sem lehet beszélni.
Izland
Hadd kezdjem náluk is egy magyar vonatkozású válogatott mérkőzéssel. 2011 augusztusában a mieink még Egervári Sándor irányítása alatt ütötték ki Izlandot 4-0-ra felkészülési mérkőzésen. Akkor talán még senki sem gondolt arra, hogy az északi válogatott kevesebb, mint öt év múlva az Európa-bajnokságon szerepel majd.
Pedig azon a találkozón hat olyan izlandi futballista is pályára lépett, aki most is tagja a 23 fős keretnek. A mieinknél pedig voltak olyanok, akik most a keret közelébe sem férnek (Laczkó, Rudolf, Lipták, Koltai, Czvitkovics, Halmosi).
Izland 320 ezer fős lakosságával a legkisebb ország, amelyik kiharcolta a tornán való részvétel jogát. Tették mindezt nem is akárhogy. Az első hat selejtezőt kivétel nélkül megnyerték (kétszer ráadásul a hollandokat), egy olyan csoportban ahol az Oranje mellett még Törökország és Csehország is szerepelt. A csoport kisorsolása után mindenki úgy volt vele, hogy a hollandok úgyis megnyerik a hatost, a csehek és a törökök pedig lemeccselik a második biztos továbbjutó kilétét.
A siker fő letéteményese minden kétséget kizárólag a szövetségi kapitány(ok). Lars Lagerbäck 2011-ben lett kapitány, 2013-ban pedig kisebbfajta csodát tett, amikor pótselejtezőt vívhatott együttesével a brazíliai világbajnokságért. Akkor 2-0-s összesítéssel kiestek, és sokan azt gondolták, ezzel el is lőtték az utolsó puskaporukat.
Lagerbäck munkáját a horvátok elleni vesztes párharc óta Heimir Hallgrímsson segíti másodedzőként. Az izlandi szövetség terve bevált, a két szakember tökéletesen megérti egymást, amiből a csapat és a szurkolók profitáltak a legtöbbet. Azt már tudni lehet, hogy Lagerbäck az Eb után nyugdíjba megy, helyét pedig Hallgrímson veszi át.
A már említett két csapattól annyiban különbözik Izland, hogy a masszív védekezés mellett gólokat is tudnak szerezni. Tíz meccsen tizenhétszer találtak az ellenfelek kapujába, és csak hatot kaptak. Legnagyobb erősségük a csapategység. Viszont a jó és pengés futballista sem hiányzik a csapatból, aki nem más, mint Gylfi Sigurdsson.
A Swansea City kiválósága a találatok több mint feléből aktívan kivette a részét. Hatot vállalt magára, hármat pedig előkészített. A 26 esztendős futballista ebben az idényben csak két Premier League-mérkőzést hagyott ki, 36 találkozón 11 gól és két gólpassz fűződik a neve mellé. Rúgótechnikája átlag feletti, szabadrúgásai, szögletei és távoli lövései is nagyon veszélyesek.
Eidur Gudjohnsen, Alfred Finnbogason és Kolbeinn Sigthórsson. A már említett két válogatotton kívül náluk a támadók jelenthetik a legnagyobb veszélyt. Gudjohsen talán a legismertebb izlandi, fénykorában a Chelsea és a Barcelona gárdáját is erősítette. Manapság a Molde együttesében profiskodó 37 éves csatár a selejtezőben csak három meccsen kapott szerepet, igaz egy gólt így is szerzett. Lebecsülni nem lehet, egy gólra bárki ellen jó lehet.
Finnbogason azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a 2013-2014-es szezonban a Heerenveen játékosaként holland gólkirály lett. A jól sikerült idény után megvásárolta a Real Sociedad, de a baszk csapatnál nem találta meg a számításait. A spanyolok előbb az Olympiakosznak, aztán az Augsburgnak adták kölcsön, a német együttesben pedig magára talált, hiszen a tavasszal 14 meccsen hét gólt szerzett.
Sigthórsson háromszoros holland bajnokként igazolt tavaly nyáron a francia Nantes együtteséhez. A Ligue 1-ben csak háromszor volt eredményes, de tudásáról sokat elárul, hogy a holland élvonalban összesen 46 gólt szerzett 112 mérkőzésen. Ráadásul az akadémiájáról híres Ajax sem ad valakiért csak úgy három millió fontot.
A rutintalanság mellett náluk nagyon sokat számít majd az állandó kezdőjátékosok esetleges hiánya. Az a selejtezők során bebizonyosodott, ha nem a legerősebb összeállításban lépnek pályára, könnyen sebezhetővé válnak. A csapat az előkészületi találkozókon egyáltalán nem teljesített jól az elmúlt fél évben. A legutóbbi kilenc mérkőzésükből hatot elveszítettek, csak a finneket, a görögöket és a liechtensteinieket győzték le.
Összességében mindhárom válogatottról elmondható, hogy a jó és tudatos szakmai munkának köszönhetően jutottak ki a kontinenstornára. A masszív védekezés mindenhol alap, anélkül esélytelenek a sikerre, egy-két nagy játékost leszámítva igazi klasszis híján. A csapategység sokat számít, egy-két jó meccsel akár a csoportból is továbbjuthatnak.
