Azt szokták mondani, hogy a legszebb öröm a káröröm. Tudom, hogy nem annyira illendő előhozakodni ezzel a nagy nyilvánosság előtt, hiszen errefelé az emberek egy része csak egymagában vagy kisebb baráti csoportokban szokott kárörömködni, s ha szerinte már a kelleténél több ember van „képben”, akkor kétszínűsködik egy sort, ám most „helyzet van”, s a románok buktája miatt kétszeresen is lehet örülni Magyarországon.
Ugyebár egyrészt a már nagyon jól ismert magyar-román ellentét miatt, másrészt pedig amiatt, mert tényleg aktuális a dolog, hiszen Románia albánok elleni veresége egyben azt is jelenti, hogy a magyar fociválogatott holtbiztos továbbjutásához ezen a 2016-os Eb-n már csak egyetlen egy válogatott megelőzése szükséges. A legrosszabb forgatókönyv szerint – aminél remélhetőleg minden sokkalta jobb lesz a valóságban – azzal kell számolni, hogy csoportharmadikként végez Magyarország, s így az szükséges a továbbjutáshoz, hogy a hat darab 3. helyezett válogatott közül a legjobb 4-ben legyenek a magyarok. Nos, az albánok Románia elleni győzelmével már ki is derült az egyik tutira gyengébb nemzeti csapat kiléte, hiszen immár teljesen biztos, hogy a 3 pontos Albánia mindenképpen a jelenleg 4 pontos Magyarország mögött fog végezni.
Visszatérve a románokra: ott már javában zajlik a bál és megindult a rossz szereplés és a megalázó kudarc miatti bűnbakkeresés. Az albánok ellen vereséggel zárult mérkőzés végén, közvetlenül a meccs után, sem a csapatkapitány Vlad Chiriches, sem pedig a Román Labdarúgó Szövetség elnöke (Razvan Burleanu) nem volt hajlandó interjút adni az egyik tévécsatorna riporterének. Erre úgy reagált a román válogatottról mintegy negyedszázada tudósító riporter, hogy még Gheorghe Hagi, Gica Popescu, Adrian Mutu és Cristian Chivu idejében sem tapasztalt ilyen elutasító bánásmódot.
A mémgyár is beindult. Méghozzá nem kicsit, nagyon. Az internet népe apró darabokra szedi szét a román válogatottat. Az egyik mém egy könyvborítót ábrázol az egyik legismertebb és legnépszerűbb – a gyerekkori emlékekről szóló – román mesekönyvről, olvasható a szerző neve (Ion Creanga; kb. a „román” Benedek Elek – a szerző megjegyzése), s látható egy kép a Hagi-féle „aranygenerációs” focicsapatról. Egy másik mém, amelyiknek az a szövege, hogy „no penalty, no party” nyilván a román válogatott teljesítményére utal. Éspedig arra, hogy a 2016-os Európa-bajnokságon mindössze két gólt szerző Románia az első meccsen is tizenegyesből szerzett gólt, majd a második találkozón is csak büntetőből született a román gól, s a harmadik mérkőzésen, ahol már nem kaptak tizenegyest a románok, képtelenek voltak gólt szerezni.
Jut eszembe: nyilván azért a legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység.
