Hírek
Bordeaux, 2016. június 14.
Király Gábor, a magyar válogatott kapusa (k) lövést véd a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja első fordulójában játszott Magyarország-Ausztria mérkőzésen Bordeaux-ban 2016. június 14-én. (MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit)

Rémesen gyenge az Európa-bajnokság gólátlaga

1996 óta egyszer sem volt olyan alacsony a gólátlag két forduló után az Európa-bajnokságokon, mint a mostanin.
Korábban a témában:

A franciaországi kontinenstornán a csoportkör első két körében átlagban 1.96 gól esett a meccseken. 1996-ban ugyanebben a szakaszban 1.87 volt a átlag.

24 mérkőzésen mindössze 47-szer találtak be a csapatok az ellenfelek hálójába.

Ez mindössze egy góllal több, mint a 2012-es lengyel-ukrán közös rendezésű Eb-n volt 16 meccs alatt (2.87-es átlag).

A franciaországi átlag tovább csökkent a harmadik forduló kezdetével, a gól nélküli döntetlennel zárult Svájc-Franciaország és Szlovákia-Anglia összecsapások 1.82-re húzták le a szóban forgó statisztikát. A mezőny egyre kiegyensúlyozottabb, mindössze két olyan találkozó volt eddig, ahol háromgólos differencia alakult ki a felek között (Spanyolország-Törökország és Belgium-Írország 3-0). Igaz, ez nem meglepő, a legutóbbi öt tornán ugyanis – a 2008-as kiírást leszámítva – mindig ugyanez volt a helyzet.

Magyarázatot adhat a kevés gólra a torna lebonyolítása is.

A résztvevő országok 66 százaléka továbbjut a csoportokból (a csoportelsők és a csoportmásodikak mellett a négy legjobb csoportharmadik), holott két éve még csak a résztvevők fele léphetett tovább a kvartettekből. Ráadásul nincs halálcsoport, ami veszélyeztetne a legnagyobb favoritokat.

Hogy összehasonlítási alapunk legyen, messzire kell visszautaznunk az időben. 1986-tól 1994-ig a világbajnokságokat hasonló rendszerben, 24 együttessel rendezték meg és a négy legjobb csoportharmadik ugyanúgy továbbléphetett, mint most az Eb-n.

Az 1986-os mexikói világbajnokságon két forduló után 52 gól született. Ez mindössze tíz százalékkal több, mint a mostani Eb-n lőtt gólok (47) száma.

Komolyabb következtetést mégsem szabad levonni a statisztikákból. A vb-k mezőnye kiegyensúlyozatlan, és főleg az volt a 80’-as évek végén, 90’-es évek elején. Harminc évvel ezelőtt több olyan eredmény is született az első két körben, ahol öt vagy hatgólos különbség volt a csapatok között a lefújás pillanatában: Magyarország 6-0-ra kapott ki Szovjetuniótól, Dánia pedig 6-1-re Uruguaytól.

Érdekesség, hogy a kieső Ukrajna és Románia a selejtezők során csak négy illetve két gólt kapott tíz meccs alatt, mégsem tudtak továbbjutni a saját négyesükből.

Végül egy másik adat, ami jól mutatja, milyen erőfeszítésekkel jár a favoritoknak feltörni az ellenfelek védelmét:

a 47 gólból 15 a 80. perc után született, ami egészen hihetetlen, 32 százalékos arány.

Lehet, hogy nem dönt gólrekordot a 2016-os Európa-bajnokság, de annyi szent, hogy a végletekig kiélezett mérkőzéseket láthatunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Lyon, 2016. június 22.
Dzsudzsák Balázs ünnepel, miután gólt rúgott a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójának Magyarország – Portugália mérkõzésén a lyoni stadionban 2016. június 22-én. (MTI/EPA/C. J. Gunther)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.