Mezey György sportágfejlesztő hipotézise szerint 100 ezer igazolt labdarúgó kell ahhoz, hogy egyetlen nemzetközi szintű játékosra rátaláljon a nemzet. Na pont erre cáfol rá Izland. A szigetet 323 ezren lakják, így nekik esélyük sincs a tömegesítésre és arra, hogy várják a csodát; majdcsak megszületik az izlandi Puskás.
Mezey gondolatmenetét követve tehát Izland legfeljebb labdaszedő lehetne az EB-n. Ergo a 103 ezer négyzetkilométernyi kis ország valóságos futballcsodát hajtott végre azzal, hogy nem létező sportági történelemmel, a zord időjárási körülményei ellenére, ki tudott jutni a 2016-os Eb-re. Valamit remekül csinálhatnak.
Honnan hová?
Mint korábbi cikkünkben írtuk, a világ labdarúgásának jelenlegi játékstílusai angol és skót gyökerekből származtathatók. Az angol iskola a labdarúgás küzdelmi részét hangsúlyozza, míg a skót iskola a játék részét. A futball organikus fejlődését e két jellemző, a küzdelem és a játék egymásra hatása segítette elő (Holics-Mamusich: A modern futball elmélete 1936).
Az angol iskolából származtatható, az úgynevezett északi iskola, amelyet a svéd, a norvég, a finn, a feröer válogatott mellett az izlandi is követni kezdett.
A szigetország a futballfejlesztését 1990-es években kezdte el, pontosan akkor, amikor a magyar futball már húsz éve lötyögött a semmibe, és megkezdte hosszú agóniáját, amiből további húsz évig a sokadik futballfejlesztési program sem tudta eredményesen kirángatni. Az izlandiak tudást importáltak és a kevésből minőséget elve szerint azóta is remekül képzik az utánpótlást, és egyre több élcsapatban játszó labdarúgót adnak Európának.
A skandináv stílus fizikai képességek elsődlegességére, stabil védekezésre épít. Az izlandi válogatott is. Alapvetően kevés kockázatot vállalnak a középpályás passzjátékban, a labdát felívelésekkel, indításokkal próbálják minél előbb bejuttatni a támadó harmadba. Játékosai a direkt támadást favorizálják, folyamatosan keresik párharcokat, erősek a fejjátékban.
Izlandon a futballbizniszt is valahogy jobban művelik, mint Magyarországon. Erre bizonyíték, hogy Lars Lägerback játékosait egyénként magasabban pozicionálja a futballvilág, mint a magyart. A Barcelonát, Chelsea-t is megjáró, 37 éves Eidur Gudjohnsen – kezet foghat Gera Zolival – mellett tán csak a Swansea középpályását, Gylfi Sigurdssont említhetjük, mint meccset eldönteni képes klasszist, a 23 fős izlandi keret összértéke mégis két és félszerese a magyarénak (76,6 – 30,1),
Képzett, iszonyatosan jó fizikumú elszánt iparosok ők. Ráadásul az Eb első csoportkörének statisztikáit böngészve az is kiderül, hogy szélvész gyorsak. E téren négy játékosuk is a TOP10-ben található. Kézenfekvő hát az izlandiak által megváltoztathatatlanul alkalmazott klasszikus 4-4-2-es játékrendszer, amely a védekezésnél előnyös rövid csapatot eredményez, azonban a gyors kontratámadásokat is megengedi.
Korábban a skandináv játékstílusra a “semmi ötlet, sablon megoldások” volt a legjellemzőbb, azonban e merev játékra is hatott a világ futballja. Mára már elmondható, hogy az eredeti erények megtartása mellett egyre több játékos elem is színesíti az izlandi válogatott játékát is.
Mi várható szombat késő délután?
Régen azt írtuk volna egy magyar-izlandi mérkőzés előtt, a dunamenti iskola és a skandináv stílus összecsapása következik, magyar esélyekkel. 2010, Csányi Sándor szerepvállalása, az MLSZ szervezetének szisztematikus átalakítása, a sportágat segítő adókörnyezet kialakítása és szakmai téren első sorban a magyar edzők német vonalra cserélése óta merőben más a helyzet.
Dárdai Pál érkezésekor egy 45 perces prezentációban székely racionalitással világosított fel minden futballszeretőt: nem kell többnek látszani annál, mint amik vagyunk. Merthogy álmodozhatunk mi lenyűgöző támadójátékról és gólgazdag magyar győzelmekről, ha ehhez nincs meg a megfelelő képességünk. Ha nyerni akarunk, célfutballt kell játszanunk.
Betonvédekezés, párharcok kierőltetése, türelemjáték, az ellenfél hibájának kivárása, kontratámadás, gólok pontrúgásokból.
A Viking harci erő abban is megmutatkozik, hogy ellenfelünk vesztett állásból jött vissza a mérkőzésbe Portugália ellen is (1-1). Figyelmeztető az is, hogy képesek voltak Ronaldóék ellen agresszív letámadásba váltani Nani gólját követően egyenlítésükig a második félidő elején.
Utoljára 2011. augusztusában, az Egervári-éra elején játszottunk ellenük egy barátságos meccsen. Akkor Koman, Rudolf, Dzsudzsák és Elek góljaival 4-0-ra nyertünk a Puskásban.
A mérkőzés a stílusok azonossága és a stratégia cél okán szurkolói szempontból nem is lesz látványos. Ellenben küzdelmes lesz. Egyszersmind mindkét csapat számára bizonyíték arra, megalapozott, modern szakmai munkával Európa középmezőnye átlag játékosokkal is elérhető.
Bízunk csapatunkban már csak a hagyományok okán is. Hét győzelem, három vereség eddig a mérleg, 1995 novembere, azaz 21 éve, öt meccs óta nem kaptunk ki tőlük.
Ha az osztrákok ellen tapasztalt csapategység, fegyelem, Storck kapitány Izland elleni taktikája kellő konventrációval és ami ellenük a legfontosabb lesz, türelemmel párosul, úgy a szombat estét is ponttal, akár pontokkal zárhatjuk.
Mi lesz az Izland elleni meccsen?
